Nemzeti Parkok

Nemzeti Parkok

A Dinári-hegység ékköve, az Észak-Velebiti Nemzeti Park

Az Észak-Velebiti Nemzeti Park a Velebit-hegység északi területén található. Látványos sziklacsúcsok, nagyhírű botanikus kert és a világ egyik legmélyebb barlangja csalogatja a kalandos kedvű turistákat. Ez Horvátország legfiatalabb nemzeti parkja, alapítási éve 1999, területe 109 km2.

Az Észak-Velebiti Nemzeti Park természeti szépségei

A Velebit-hegység egészében is kiemelt természetvédelmi felügyelet alatt áll, de az északi régió gazdag élővilágának és különleges karsztalakzatainak köszönhetően kiérdemelte a nemzeti parki minősítést.

A védett terület szívében magasodik a Rožanski- és a Hajdučki-csúcs. A sziklacsúcsok szigorúan védett természeti rezervátumán halad át a Premužićeva-vándorösvény, amely a hegyvidék szerelmesének, Ante Premužić mérnöknek a nevét viseli. Olvass tovább…


A hiúzok birodalma, a Risnjak Nemzeti Park

A Risnjak Nemzeti Park Rijekától 18 km-re északkeletre, az Alpok és a Dinári-hegység találkozásánál fekszik. 64 km2-es területe kiterjed a Risnjak- és Snježnik-hegységek vonulataira, valamint a Kupa-folyó forrásvidékére. 1958-ban kapott nemzeti parki védettséget, később az UNESCO nemzetközi bioszféra-rezervátummá nyilvánította. A nemzeti park az itt őshonos hiúzról kapta a nevét. (a hiúz neve horvátul: ris) Páratlan természeti szépségei a hegymászók, barlangászok, biológusok mellett a természetszerető turistákat is vonzza. Tovább…..


A Paklenica Nemzeti Park, a hegymászók paradicsoma

A Paklenica Nemzeti Park a legnagyobb horvátországi hegyvonulat, a Velebit déli oldalán helyezkedik el Zadartól 45 km-re északkeletre. Lenyűgöző természeti képződménye a két folyó vájta kanyon: a Nagy- és a Kis-Paklenica. Területe 95 km2, különleges élővilága és domborzata magával ragadja az ide látogató turistákat. Magasba nyúló sziklafalai miatt kedvelt úticélja a hegymászás szerelmeseinek. A park neve a paklina szóból ered: így hívják a feketefenyő gyantás nedvét, melyet a helyiek sebgyógyításra, világításra és a hajók vízszigetelésére használtak. Olvass tovább…


Mljet, a horvát szigetvilág legzöldebb szigete

Mljet Dubrovniktól nyugatra, a dalmát szigetvilág legdélebbi csücskében fekszik. Területének 72%-át erdő és buja növényzet borítja, ezért kapta a „zöld sziget” nevet. A hosszúkás sziget keleti fele sűrűn lakott, míg a nyugati felén aleppói fenyőerdők és dús bozótok nőnek. 1960-ban gazdag mediterrán növényzete, színes élővilága, látványos tengeröblei és épített műemlékei okán érdemelte ki a nemzeti parkká nyilvánítást. Olvass tovább…


A Krka Nemzeti Park, a vízesések mesevilága

A Krka Horvátország legszebb karsztvidéki folyója. A Krka Nemzeti Park Közép-Dalmáciában, Šibeniktől 15 km-re északkeletre található. A hegyekből a tenger felé ömlő Krka az évezredek során mély szurdokvölgyet vájt a karsztba. Ahol keményebb sziklák állnak a sodrás útjába, látványos zuhatagok alakultak ki. A terület 1985-ben kapta meg a nemzeti parki besorolást. Látványosságait busszal, hajóval és gyalogosan is megtekintheti az ide látogató. Olvass tovább…


A tenger és a sziklaszirtek igéző labirintusa, a Kornati Nemzeti Park

A Kornati Nemzeti Parkot Dalmácia északi részén, Šibeniktől nyugatra találjuk. Az 1980 óta védett terülthez 89 sziget tartozik, míg maga a Kornati-szigetcsoport 140 szigetből áll. A meredek sziklafalak, zátonyok, meredélyek káprázatos látványt nyújtanak a hajóval érkező látogatóknak. A természet szépségei mellett régészeti emlékeket is őriz a szinte lakatlan szigetvilág. Olvass tovább…


Isztria legendás szigetvilága, a Brioni Nemzeti Park

A Brioni-szigetcsoport az Isztriai-félsziget nyugati partja mentén fekszik Pulától mindössze 8 km-re, két nagyobb és 12 kisebb szigetecskéből áll. A 14 szigetből csak a két nagyobb sziget – a Veli Brijun (Nagy-sziget) és a Mali Brijun (Kis-sziget) – látogatható. A szigetcsoport és a közeli partszakasz 1983 óta élvez nemzeti parki védettséget. Olvass tovább…


Kalandozás a Plitvicei-tavak vidékén

Karlovactól 83 km-re délre találjuk Horvátország talán legismertebb természeti értékét, a Plitvicei-tavakat. A tóvidék 16 tóból áll, melyek kisebb-nagyobb vízesésekkel kapcsolódnak egymáshoz. A Plitvicei-tavak vidéke 1949-ben Horvátország első nemzeti parkja lett, 1979 óta pedig az UNESCO ajánlása alapján a Természeti Világörökség része. A vadregényes tájat gyalogosan, panorámaablakos busszal, illetve hajóval járhatja be az ide látogató. Olvass tovább…