Pécs nevezetességei, látnivalók Pécsen

A város történelmi és kulturális nevezetességekben bővelkedik. A műemléki védettséget kapott Főpályaudvar épülete Zsolnay-alkotásokkal díszített. Észak felé haladva látható az 1907-ben épült gótikus stílusjegyeket hordozó Református templom. A 2010-ben átépített Széchenyi téren áll az 1543-46. között épült Gázi Kászim pasa dzsámija, ami a helyén álló Szent Bertalan templom köveiből épül. 1702, óta katolikus templom, mai neve Belvárosi Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom, látogatható. A dzsámi előtt áll a pestisjárványtól való megmenekülés emlékére állított Szentháromság szobor és Hunyadi János lovasszobra. A tér nyugati oldalán található a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma, ami a a korai pécsi barokk monumentális alkotása, lépcsőházában lévő freskók Gebauer Ernő alkotásai, az első pécsi egyetem alapítását és felépítését ábrázolják. Az eklektikus stílusú Megyeháza homlokzatán lévő római számok az épület 1898-as elkészültére utalnak. A tér déli részének meghatározó épülete a Városháza, melynek tornyából egész órakor harangjáték szól. A tér legdélebbi részén áll az 1727-ben felszentelt Irgalmas rend temploma és kolostora. A templom mellett ma kórház és a Gránátalma Múzeumpatika működik, előtte áll a Zsolnay-kút. A város főterét északnyugati irányban elhagyva a Szent István téren álló neoromán stílusú Szent Péter és Szent Pál Székesegyházhoz jutunk, melyet Szent István király uralkodása idején alapítottak. II. János Pál pápa pécsi látogatása során ellátogatott az épületbe, ami „basilica minor” rangra emelkedett. Kovácsoltvas kapuja gazdagon díszített, 4 tornya távolról is jól felismerhető. A mellékhajókból négy kápolna nyílik, az altemplomban helyezték el Orseolo Péter király szarkofágját. A dóm nagyorgonája az Angster Orgonaépítő Manufaktúrában készültek 1886-89. között. A dóm előtt áll Szepessy Ignác pécsi püspök szobra. A tér déli részén tárták fel a IV. századi Ókeresztény Mauzóleumot, melyet 2000-ben nyilvánítottak a Világörökség részévé. A nekropolisz, ahová a város ókeresztény lakói temetkeztek több sírkamrából áll, melyek többsége látogatható (Péter-Pál, Korsós sírkamra). A Cella Septichora fölé üvegtetőt emeltek, amely felett elsétálva különös érzést ad. Délről a Miasszonyunk Női Kanonokrend temploma zárja a teret, mely 1727-ben épült barokk stílusban. A tér nyugati oldalán áll a XII. századi Püspöki Palota, ami a nyári hónapokban minden hét csütörtökén látogatható, valamint a körülötte álló épületek együttese, amihez tartozik a XV. században épült Barbakán épülete is. A Kinizsi Pál nevéhez fűződő kapuerőd körbástyája a hajdani püspökvár falrendszerének része. Déli irányban haladva a Kórház téren található Jakováli Hasszán pasa dzsámija és a minaret egyedülálló az országban, ahol együtt maradt fenn a dzsámi és a minaret. A torony belsejéből 87 lépcsőfok vezet a 22,5 m. magas körerkélyre. Az épületegyüttest felújították, 2010. óta ismét látogatható. A Ferencesek utcájában tárták fel Memi pasa fürdőjét, a fedett fürdőkamrában kiállítás látható a fürdő történetéről. A Ferences templomot a törökök átalakították Memi pasa dzsámijává, később újjáépítették a katolikus templomot barokk stílusban. Freskói mellett különlegessége, hogy az adventi időszakban életnagyságú Betlehemet állítanak fel. A Kórház teret déli irányban elhagyva áll a Zsolnay Vilmos szobor, ami a világhírű porcelán gyártóját és a kerámiához kapcsolódó öt tevékenység mesterét mutatja be. A Jókai utcában áll a XX. század elején épült Postapalota, melynek domborművei és tetőcserepei a Zsolnay Porcelángyárban készültek. A Citrom utcában állt a középkori Benedek templom, melynek falából a Dunántúl első rovásírásos lelete került elő. Az utcából az újjáépített Kossuth térre jutunk ahol Kossuth Lajos szobra mellett megtalálható Batthyány Lajos és Széchenyi István szobra is. Keleti oldalán 1869-re épült fel a Zsinagóga, látogatható. A Király utcában található vendéglátó egységek teraszai nyaranta mediterrán hanglatot kölcsönöznek a városnak. Az utcából nyíló Színház téren áll a Pécsi Nemzeti Színház épülete, mely 1839-1895. között épült az egykori domonkos kolostor helyén neoreneszánsz stílusban. A színházzal szemben az egykori Sóház áll, mely ma a Levéltárnak ad otthont. Kelet felé haladva a Vasváry-házban ma az Egyetemtörténeti Kiállítás kapott helyet, az utcafront felől a Péchy Blanka szobában pedig az egykori szalonban mutatják be a polgárosodó város művelődéstörténeti emlékeit. A Lyceum templomot a XVIII. században egy török dzsámi helyén és felhasználásával a pálos szerzetesek építették. A Szent Ágoston templomot a törökök dzsámivá alakították át, a XVIII. században az Ágoston-rendiek átépítették. Tornyából ma a bányászhimnusz feldolgozása hallható harangjátékként. A Mecsek irányában haladva található a Pálos templom, mely 1937-ben készült el. Előtte látható az 1848-ban felszentelt Szűz Mária szobor, valamint 1977-ben elhelyezett Victor Vasarely alkotás, a Jel-szobor.

Szerző: Salamon Mónika