Dél-Dalmácia, Horvátország mesés déli csücske

Dél-Dalmácia vidéke

Dél-Dalmácia a horvát tengerpart legdélebbi régiója. A Neretva folyó vidékétől egészen a montenegrói határig tart. Neum városka és a Klek-félsziget között egy 9 km-es sávban Bosznia-Hercegovina tengeri kijárata szakítja meg Horvátország területét. Dél-Dalmácia lenyűgöző természeti szépségével és impozáns építészeti emlékeivel mindenkit rabul ejt. Itt megtalálható minden, ami egy kellemes nyaraláshoz szükséges. Festői tengerpart, történelmi városok és kis halászfalvak várják az ide látogató vendégeket.

Dél-Dalmácia történelmi és kulturális öröksége

Dalmácia a dalmata törzsről kapta a nevét, akik az ókorban ezen a vidéken telepedtek le. Az Adriai-tenger keleti partszegélyének és a hozzá kapcsolódó mögöttes területeknek a történelmét világbirodalmak viaskodása, közelebbi-távolabbi hatalmak haderejének háborúi és politikai sakkhúzásai szabták meg évezredek óta. Talán egyetlen valóságos helyi hatalmi tényezőként tekinthetjük a Raguzai Köztársaságot, mely kicsinysége ellenére is fontos szereplője volt az adriai táj közép- és újkori történelmének.

Az adriai-dalmáciai területrész lakossága hagyományosan túlnyomórészt római katolikus vallású, délen ortodox keresztény (pravoszláv). Mivel a Nyugat-Balkán (a volt Jugoszlávia) nemzetiségeinek identitásában kiemelkedő szerepű a vallási hovatartozás, fontos tudnunk a következőket. A szlovének római katolikusok. A teljesen azonos nyelvet beszélő horvátok, szerbek, montenegróiak és bosnyákok közül a bosnyákok szunnita muzulmánok (őseik a török hódoltság idejében tértek át erre a hitre). A szerbek és a montenegróiak ortodox (pravoszláv) keresztények (nyelvüket írásban cirill betűvel használják, de vegyesen a latin betűs írásmóddal), a horvátok pedig római katolikusok (és csak a latin betű ábécét használják.) Más szóval: a volt Jugoszlávia „szerbhorvát” vagy „horvátszerb” nyelvű lakosságának nemzetiségi hovatartozásában a vallási hovatartozás a döntő.

Dél-Dalmácia legfontosabb városa Dubrovnik, és az Adriai-tenger partjának talán legszebb és leglátogatottabb turisztikai célpontja. Óvárosát az UNESCO 1979-ben vette fel Világörökségi listájára. A régióhoz tartozik Pelješac félszigete is. Lakói leginkább szőlészettel –– itt készül a híres Dingač bor –, kagylótenyésztéssel, halászattal és vendéglátással foglalkoznak. A félszigetről rendszeres kompjárat indul Korčula szigetére, amelynek azonos nevű fővárosa halcsontvázhoz hasonló utcahálózatáról nevezetes és arról, hogy a legenda szerint itt született Marco Polo, a híres világutazó.

Kikapcsolódási lehetőségek Dél-Dalmáciában

A dubrovniki riviérán kavicsos és betonozott partszakaszok várják a fürdőzni vágyókat. Különleges élmény az ódon városfalak tövében megmártózni a tengerben. A Lokrum-sziget eldugott öbleiben a nudisták háborítatlanul élvezhetik a tengerpart nyújtotta örömöket.

Mljet Dubrovniktól nyugatra, a dalmát szigetvilág legdélebbi csücskében fekszik. Területének 72%-át erdő és buja növényzet borítja, ezért kapta a „zöld sziget” nevet. A hosszúkás sziget keleti fele sűrűn lakott, míg a nyugati felén aleppói fenyőerdők és dús bozótok nőnek. 1960-ban gazdag mediterrán növényzete, színes élővilága, látványos tengeröblei és épített műemlékei okán érdemelte ki a nemzeti parkká nyilvánítást.

Az aktív kikapcsolódásra vágyók szörfözhetnek, búvárkodhatnak, vitorlázhatnak, de megmászhatják a Dubrovnik fölé magasodó Srđ-hegy mészkőszikláit is.

Szálláshelyek Dél-Dalmáciában

Dél-Dalmácia színes kulturális ajánlattal és páratlan természeti szépségekkel várja az ide érkező vendégeket. Válasszon igényeinek és pénztárcájának megfelelő szálláshelyet a régió kínálta apartmanok, hotelek, kempingek és magánszállások közül. A kisgyermekkel érkező vendégeket bababarát szállások várják. Töltsön el egy felejthetetlen vakációt Horvátország déli csücskében!

Felhőtlen nyaralást kívánunk!

Szerző: Somfai Laura